4.fejezet - Miért?!

Sziasztok!Nos, összegyűlt a 7 vélemény, aminek nagyon örülök.Szerencsére kommentek is érkeztek, aminek azt hiszem még jobban örülök, és nagyon köszönöm őket!Viszont rendszeres olvasó igen kevés (!) van.Szeretném, ha ennek a száma is emelkedne, mert ez is jólesne!De nem húzom tovább az időt, a következő fejezet 10 "Nagyon tetszik folytasd" vélemény után fog megérkezni!Jó olvasást! :-) xx



-Niall szemszöge

Reggel szomorúan mentem le az ebédlőbe, ahol a fiúk már vártak.Vagyis, Liam, Zayn és Louis.Harry biztos elment sétálni a partra szokásához híven.

-Jó reggelt! - üdvözölt mosollyal az arcán Liam. - Kialudtad magad?
-Hát..azt hiszem.. - erőltettem mosolyt az arcomra, majd helyet foglaltam mellettük.
-Sajtos, baconös melegszenya, vagy rántotta? - kérdezte Zayn. - Akár a rántottát is kérheted baconnel! - mosolygott, majd visszafordult a gáztűz felé.
-Köszönöm..nem vagyok éhes. - jelentettem ki, mire Liam elejtettem a villát amivel evett, Louis magára öntötte a teáját, Zayn pedig felordított mert hozzáért a tepsihez.
-Hogy mi? - kerekedett el Louis szeme. - Te, nem vagy éhes??
-Okés, hát akkor ha már itt járunk, ki a csaj?! - ült le Zayn is az asztalhoz.
-Nem, nem, nem! - erősödött fel a hangom. - Csak azért mert nem vagyok éhes már csajnak kell a dologba lennie?!Kérlek szálljatok le rólam! - keltem ki magamból, mire síri csend lett a konyhába. - Inkább a tojást kérem. - szakítottam félbe a csendet, majd Zayn lassan felállt, és visszament a tűzhelyhez.
Már nyitotta volna a száját, de megelőztem.
-Igen, baconnel!
A reggeli többi része csendes, és viszonylag nyugodt volt, leszámítva amikor Lou próbálta feldobni a helyzetet.

-Harry szia! - kiáltottam a barátomnak, aki pár méterre volt tőlem a parton.
Ezek szerint ma is sétálgatott.Én pedig egy kis friss levegőt szívni úgyszintén kijöttem.Ja, és hogy megvilágosodást nyerjek Nao kérdésében.
-Öö szia Niall! - köszönt vissza kicsit zavartan, és idegesen.
Először gondoltam, hogy megkérdezem mi a baj, de éppen elég problémám van nekem is, nem tudnék mit kezdeni még az övével is. - Hát te?

-Ó, én csak kiszellőztetem a fejem.Tudod, nem tudok rájönni miért...miért esett rosszul az, hogy Nao Zeek-kel jár..És gondolkoztam, ami arra juttatott, hogy szeretem. - kezdtem bele. - Mármint nem úgy mint régen!!Hanem úgy...mint ahogy szeretni lehet valakit, ha fontos számodra és..Szóval érted...
Harry arca hirtelen láng vörös lett, amit igazából egyáltalán nem értettem.
-Ööö igen..Azt hiszem értem.Meg minden.Na de..azt hiszem, hogy megyek.Igen.Én megyek.Szóval.Öö szia.Szia Niall.
Kapkodta a szavakat egymás után, de teljesen értelmetlen mondatokat vágott a fejemhez.Ebbe meg mi a fene ütött??

-Niall? - hallottam egy lány hangot a hátam mögül, amit 10000 közül is megismernék.
-Naomi!
-Hm. - mosolyodott el. - Szia.Hát te?
-Szia.Hát én..én csak kiszellőztetem a fejem, és gondolkozok egy-két..egy-két fontos dolgon.
-Akkor olyasmit csinálsz mint én. - mosolygott.
-Igen..Meg mint Harry.
Hirtelen idegessé vált, és a pulcsija ujját kezdte húzogatni.
-Nem, én nem láttam. - rázta a fejét.
-Nem is kérdeztem, hogy láttad-e.. - furcsa tekintetet vetettem felé, majd túlléptem a témán. - Szóval Nao..Én nagyon sajnálom.Nem kellett volna úgy otthagynom..És elfogadom, ha Zeek-et szereted, és vele akarsz...hát...járni.. - éreztem, hogy elvörösödök.
-Óh nem!Én sajnálom, hogy nem mondtam el neked. - simogatta meg a karom. - De tudod, és tegnap szakítottam vele..Nem bánt úgy velem, ahogyan szerettem volna...na de mindegy is...
-Ja, értem.Sajnálom.
-Nincs mit. - mosolygott még mindig.

-Nézd Niall el kell mondanom valamit. - vette komolyra a szót.
Nem igaz..már megint ez az "El kell mondanom valamit" szar kis mondat...Vajon mit mond már megint..Nem, nem engedem!!
-Naomi én szeretlek! - tessék?!
Hallottam magam, hallottam amit mondtam, de én..Én ezt nem akartam mondani.
-Mindig el akartam mondani, csak...azt hiszem féltem. - micsoda?!
Te hülye vagy Niall!!!!Állj már le!!
-Niall nézd.. - köszönöm! - Nekem..nekem van már valakim.
Tessék?Hirtelen lefagyott még a beégés arcmimikája is a fejemről, és könnytenger gyűlt a szemembe.De ahogy jól láttam az övébe is.Akaratom ellenére is elkezdtem sétálni, a tőle ellenkező irányba.Nem tudtam elhinni, hogy..hogy már megint..
-Niall kérlek!Nem hagyhatsz itt!! - ekkor már hallottam a hangján, hogy sír.
A baj csak az volt, hogy én is sírtam, de ő ezt nem láthatja..Nem láthatja, hogy nekem fáj!!!Csak felemeltem a kezem, és intettem egyet, persze háttal, majd ugyan úgy mint tegnap este pofánál hagytam, és ugyan úgy mint tegnap este sírtam..Ahogy ő is.